Na jó, valójában doktornő, hiszen Aphrodité, a szerelem és szépség istennőjéhez érdemes fohászkodni, ha “szerelemre” vágyunk. Bár igazából, ki ki tegyen vallása szerint, ahogy tetszik. Én női archetípusokban és istennőkben gondolkozom, mint ahogy általában. Egy dolog van, ami minden esetben és minden nőnél azonos, mégpedig az, hogy a szeretői archetípus megélése elkerülhetetlen és nagyon fontos. Ő az, aki minden életszakaszunkban felüti a fejét és kopogtat, hogy „hahó itt vagyok, játssz velem!”. Nálam se volt ez másképp.
Az én szexuális fejlődésem és a saját gyönyöröm megismerése is hasonlóan kezdődött, mint minden kislánynál. Felfedeztem, hogy ha bizonyos helyeken érintem magam, az sokkal jobban esik, más érzéseket hoz, mint máshol. A baj ott kezdődött, hogy ezt az útvonalat elvették tőlem még mielőtt elkezdődhetett volna. A mostoha nagyapám saját kezűleg fosztott meg attól, hogy én magam fedezhessen fel a bimbódzó szexualitásom.
Mivel pedig így is élvezetet fakasztott és más útvonalat nem ismertem, azt hittem ez így rendben is van. Azt, hogy mennyire volt nehéz megküzdenem a bűntudattal és a szégyennel, miután kiderült a számomra is, hogy ez nem egészséges, most hagyjuk is…
Lényeg a lényeg; egy ponton túl ráébredtem, mi történik velem, elutasító lettem, ő pedig egy agyérgörcs által rokkant. Megszűnt az egészségtelen szexuális kapcsolat, de az amit okozott velem maradt egy életen át. Képtelen voltam egészségesen kapcsolódni évekig. Kötődni is nehezen tudtam, a bizalmatlanságomról nem is beszélve.
Hovatovább azt hittem, hogy csak akkor vagyok értékes és szerethető, ha a szex által a testemet adom cserébe. Teljesen mindegy, hogy ehhez pl.hulla részegnek kell lennem. Hogy élvezem e? Hogy az én testem-lelkem mire vágyik? Sok esetben a partnereimet jobban érdekelte mint engem. Én pedig mindig jó kislányként viselkedtem. Tökéletes kis oldalborda voltam, aki igyekszik kiszolgálni a férfi gyönyörét. Na de Lilith ott lakott bennem is, ahogy minden nőben és szüntelen rázta a rácsokat azért, hogy adjam meg neki is a jussát.
Hosszú évek kemény munkájával és rengeteg elbaszott kapcsolat által tanultam meg, hogy én is számítok. A sok év elfojtása érthető módon pedig azt hozta, hogy átestem ama bizonyos paci másik oldalára. Ha lakik benned egy “dög”, akit évekig nem etettél, akkor amikor szabadon ereszted mindent fel akar falni. Vadul magának akar és követel minden gyönyört, amiből neki nem jutott.
A következményekkel pedig vajmi keveset törődik. Aztán ember legyen a talpán aki meg tudja zabolázni, pláne jóllakatni. Nehéz egy éhezőnek elmagyarázni, hogy most már jólét van, véget értek az ínséges idők…
Nehéz, de nem lehetetlen. Kell hozzá egy masszív önismeret, ami különböző technikákkal és terápiákkal fokozható. Meg kell ismerned a szexuális energiáidat, ami nem csak a testiségből áll, de abból is. Ez egy olyan kreatív erő, amiből élet fakad és itt nem csak és kizárólag egy gyermekre kell gondolni. Lehet ez egy projekt, egy munka vagy egy olyan műalkotás, ami saját magunkból születik erre a világra.
Ilyen volt nekem anno az, amikor masszőr lettem. Azzal, hogy érintéssel segítettem, saját magamat is gyógyítottam. Ilyen volt a jóga és azt érzem ilyen a női kör vezetői képzés, az asztrozófia és a coaching is. Ezt a sokmindent pedig egyesítve teremtek épp valami olyat, ami minden nő számára segítség lehet egy teljesebb, szabadabb és önazonosabb élet eléréséhez.
Ez lesz a NŐ13.
Ez vagyok én.
A szerelemdoktor felfektetett a neon fények alá az asztalra és a szétnyította mellkasomat. Ezen keresztül láthatta és láttathatta meg azt a vad és fájdalmasan szabad lelket, ami bennem lakozik. Kivágta a mételyt, megetette a dögöt és feltöltött fénnyel. Árnyék nélkül azonban sosincs világosság. A földi lét egyszerre pokol és mennyország, ahol meg kell tanulnunk ÉLNI és nem csak túlélni.
Ebben segít az alkimista, a szerető archetípust.Ezt tanítja meg Aphrodité és ebben szeretnélek támogatni én is. Ha elfogadod.
